Miért? Kinek? Mikor? Mit?
Az építőgépvezérlés alapjai
A modern, digitális építőiparban sokszor már megbízói elvárásként, egy-egy projekt esetén részvételi feltételként találkozhatunk a vezérléssel ellátott munkagépek fogalmával. De mit is jelent pontosan az építőgép-vezérlés vagy röviden gépvezérlés? Milyen fajtái léteznek, mikor melyiket érdemes választani, és milyen előnyökkel szolgál az arra beruházók számára? Ezekre a kérdésekre igyekszünk válaszokkal szolgálni az alábbiakban.
Mi tehát a gépvezérlés?
A gépvezérlés olyan hardverek és szoftverek integrált összessége, melyek az adott gépre telepítve, ahhoz szervesen kapcsolódva lehetővé teszik, hogy a digitális térben megalkotott mérnöki terveket (háromdimenziós modelleket) a valós terepen a lehető megnagyobb pontossággal, a legrövidebb időn belül, a biztonságot maximalizálva, míg a költségeket minimalizálva hozzuk létre.
Vezérlést szinte minden géptípusra lehet telepíteni, legyen szó gréderről, kotróról, dózerről, különböző rakodókról vagy akár aszfalt-/betonfinisherről, úthengerről, de a marógépek, talajfúrók, cölöpözők, sőt, a sípályákon üzemelő ratrakok sem jelentenek akadályt. Látható tehát, hogy a gép típusa nem zárja ki a vezérlés lehetőségét, gyakorlatilag bármilyen munkagép alkalmas a telepítésre.
Magának a vezérlési rendszernek azonban többféle kivitele létezik. Tekintettel az elvégzendő munkákra, az alkalmazási területre, valamint a költségvetésre, megkülönböztetünk 2D és 3D rendszereket.
2D (dimenzió) esetén a vezérlés ún. relatív vonatkoztatási rendszerben működik, ami azt jelenti, hogy egy lokálisan kijelölt nulla szinthez képest kerülnek számításra a magassági értékek, valamint a hossz- és keresztirányú dőlések. A 2D rendszer segítségével tehát előre megadott lejtésű, viszonylag egyszerű felületeket tudunk nagy pontossággal, gyorsan kialakítani. Előnye, hogy a működéshez nincs szükség koordináta-rendszer definiálásra, továbbá, hogy egy referenciamagasságot adó műszerről (tipikusan forgólézer) egyszerre több gép is tud dolgozni. Ennek eredményeképp a beruházási igénye is kisebb. Tipikus felhasználási területek a közműfektetési/ároképítési feladatok, kisebb területen, egyszerűbb (alap)felületek létrehozását célzó projektek (pl. házépítés, parkolók kialakítása, stb.).
A 3D vezérlés már abszolút rendszerben dolgozik, azaz egy ismert, jellemzően globális koordinátarendszerben (pl. a GPS műholdak vonatkozási rendszerében). Ennek megvalósításához szükséges valamilyen geodézia eszköz (tipikusan egy a gépre telepített GNSS (műhold) vevő és a közelben felállított önálló bázisállomás avagy mérőállomás(ok)), mely az adott gép globális/abszolút helyzetét (magasság és vízszintes pozíció) képes meghatározni. Ebből következik a 3D kialakítás nagy előnye, hogy a vezérlés „agyát” képező panelbe feltöltött digitális modell alapján gyakorlatilag bármilyen komplex felület létrehozható a terepen – természetesen az építőgép fizikai korlátait figyelembe véve. További előnye, hogy a rendszer kiterjedt, nagy területen is kényelmesen használható, valamint az, hogy a terepi munkához minimális gépkezelői beavatkozás szükséges. Tipikus felhasználási területek a nagy térbeli kiterjedésű projektek, mint például a vonalas létesítmény építés, továbbá a komplexebb kivitelezési feladatok.
Összességében elmondható, hogy nehézgépekkel való építési munkálatokhoz a modern gépvezérlési rendszerek nagyon komoly versenyelőnyt tudnak biztosítani a felhasználójának mind a pontosság, a termelékenység vagy éppen a jövedelmezőség tekintetében – hogy csak néhányat említsünk. Ezek a megoldások egyre kevésbé nélkülözhetőek az építőiparban, legyen szó akár kisebb munkákról vagy átfogó építési nagyprojektekről.
Keress minket a közösségi médiában is!
további cikkeink
